Numbers and mistakes

Festés vége felé közelít a projekt, már ami az alapokat illeti, az elő-koszolás még fújással fog járni. Most viszont sikerült elfogadható (sajnos nem tökéletes...) szinten felfújni a jelöléseket, a jobb oldal kicsit gyengébben sikerült, a stencilt ugyanis nem sikerült teljesen jól rögzíteni a felülethez. Nagy stencil - kis felület, sajnos nem lett igazán szép kontúros a széle, még szerencse, hogy az olive drab és a kék fajinul üti egymást. Tudtak ezek az amerikaiak, messziről nem látható regszámot festeni. A bal oldal jobban sikerült, ott viszont a kék festés maszkolásán keletkezett egy rés, amit nem vettem észre, így aztán sikerült szép kékre festeni a bal oldali hátsó tárolódobozt... na sebaj, majd korrigálom a következő festési etapban. A hátsó részen található C41 is elcsúszott kissé, a C-nek középen kellett volna lenni a két szám között. A sárga háromszögben vörös négyzet jelet kézzel festettem, addigra már elegem lett a maszkolgatásból és nem 100%-os végeredményből. Az összhatás egyébként nekem tetszik, bár kicsit bosszantanak ezek az apróságok...

Well, the painting process continued - I used Lion Roar mask set as seen below:



Unfortunately the quite big mask did not lay well on the quite small flat surface and the right side is not really OK - the contours are not as sharp as they should be. The left side is much better but there I found a big hole on the surface masking and the stowage bin has been painted blue unintentionally. Will be corrected during the next painting session. The turret numbers are dry transfers from Mig Productions. The C41 is not centered well but there was hardly any place to put the mask. On the left side the yellow triangle with red square was painted by hand - when I started it, I was fed up with masking everything with low success efficiency :)
Overall I'm pleased with the result but also a bit annoyed because of these silly mistakes. But don't leave the hope. The weathering covers all :)

Glued together...

Gyakorlatilag az egész vasárnapot makettezéssel töltöttem, így végül sikerült összeragasztani az alsó felet a felsővel, felragasztani a nyílászárókat, és lefesteni a lánctalpat, meg az alsó teknőt. Hát ez pofásabb, mint reméltem, eddig nagyon elégedett vagyok az eredménnyel. A belsőn még annyit alakítottam, hogy a lőszerhevederek rézszínűek lettek, néhány üres, illetve nemüres lőszer elszórtan szét lett dobálva, na meg kulacs, újság, ilyesmi tette zsúfoltabbá a belső teret (nem tudom, hogy járt-e a NY Times a csendes-óceáni hadszíntérre, de remélem, ha már odatettem, hehe). A toronykosárba is került némi lőszerhüvely, lefestettem a csövet, és végül összeraktam az egészet. Jöhetnek a finomítgatások és a koszolás mindenféle variációi...

I had all my Sunday for modelling (thanks to my sweet wife) so I made a lot of progress. I painted the ammo belts, put some ammo into the tank (empty ammo in the turret basket) and little things to look it busy - later you'll see that almost nothing is visible but I don't mind. Also painted the track rubber-part black and masked them before painting the underside to OD.




And finally I glued together the two halves of the body. Now the light is green for further steps - fine tuning and corrections, registration numbers and insignias and then weathering. This is where I stopped today...

Back to the Stuart

Szabad délután - feleség a barátnőkkel mozizik - mi más, mint makettezés? Nagyobb időmennyiség = fessünk kicsit, de előtte a munkaterület előkészítése, ami nem kis meló :) Lásd itt:
A free afternoon - my wife is in the cinema with her friends - modelling, what else? As I had more time than usually, I decided to paint a little. It need long preparations and my bench looks like this when ready to start painting - yes, those T-shirts protect the monitor and the printer :)

Első lépésben még a múltkoriban lealapoztam a makett felső felét. A felső részt külön festem, és ha 90%-ban készen van, akkor ragasztom majd rá az alsóra, és a teknő festése csak akkor következik, így elkerülhető (remélem) a véletlenszerű "baleset" ami a beltér esetleges nem kívánt festésével járna. Hú, de szépen megfogalmaztam.
Weeks ago I primed the upper half of the body. I decided to paint it separately, and when ready then I glue it in place and only after that will I paint the underside of the hull. This way I hope I can prevent painting accidents of the interior.

Sablon alapján szikével kivágtam néhány csillagot Tamiya maszkolószalagból, mivel a toronyra a sablont képtelen lettem volna felapplikálni a festéshez. A csillagok kivágása is elég macerás volt, de végül sikerült néhány egészségesebb kinézetűt összehozni.
I cut the starst from Tamiya masking tape using painting mask (the mask could not be applied to the turret perfectly so I decided to paint it white first and mask "inversely" the stars). It was a quite hard task to cut the stars but finally successfully cut some star-looking things.

Pre-shading. No need for translation. :)

Az első réteg olive drab (Gunze). Sajnos a megvilágítás nem az igazi (a festéshez "fehér fényű" lámpát használok, amit egy manikűrös ismerősön keresztül szereztem be, viszont ez nem igazán fotózásbarát - lásd fenti képet az asztalról... így viszont csak hagyományos izzóval tudok világítani a fotókhoz, ami torzítja a színt, még a fehéregyensúly igazítása után is...) Szóval a valóságban sokkal szebben látszik a pre-shading eredményeként keletkező sötét foltozás.
First coat of olive drab. Unfortunately I don't have proper lighting for making photos (normal bulbs - that means losing details even when the white-balance is set properly on the camera) so it is nicer in reality showing more the shadows made by the pre-shading technique.

Az olive drab-hez fehéret adagolva óvatosan "ködöltem" a panelek közepét, hogy kicsit tovább törjem az egyhangúságot, ez már jobban kivehető a fotókon.
Olive drab and some white is the next layer of lightening the panels. I don't want to overdo that so I think I stop now - later the weathering will make it looking more uniform. I think.

Surfing...

I spent the evening with hunting for reference photos on the web. Mostly the Bundesarchiv and the WW2 in Color sites, hundreds of photos of German soldiers. Some of them wearing greatcoat of various types. The result is a handful of pictures to be used when I scuplt this figure again. The folds on the front of my greatcoat-like something are completely different from the folds on the original ones. That is typical of me - jump in the middle, start sculpting on the "it will turn out somehow" basis and later slowing down, starting to think it over, collecting reference, etc. :)

Sculpting - the very beginning

Életem első figurája töltötte ki a mai este nagy részét - nagyon pepecs meló, de gyermeki örömmel, arcomon bárgyú mosollyal próbálkozom tovább, kezdem megszokni a Milliputot, és megtanulni a kezelését (már nem ragad oda a kezemhez/szerszámokhoz, és sikerült sima felületet varázsolni). Amit sürgősen meg kell tanulnom, az a ruhafélék gyűrődésének ábrázolása, mert bár tök egyszerűnek tűnik, amikor ki kell őket alakítani, akkor tanácstalanul hümmögtem egy sort, és a képeken látható végeredményre jutottam. Ja, hogy mi ez? A nagykabát "középső" része, a testet fedő rész. A kabát ujjai lesznek a következő feladat, aztán az alja, amit "rápróbálás" címszóval az első képen látható darab Milliputtal próbáltam magam előtt vizualizálni. Imádok gyurmázni, oviban is ez volt a kedvencem. Említettem már?

The first figure sculpting of my life, and it is love for the first sight - I started to feel how Milliput works and it is not so difficult (sticky...) as it appeared originally. It's a time consuming process but I decided to learn how to sculpt my figures. I really enjoy it - at the moment more than building vehicles. :) It brings out memories of my childhood playing with clay... Now I spent 1.5 hours to create the middle section of the greatcoat - and to realize that it's extremely urgent to learn the nature of folds on clothing as I can not depict is at the moment. Or maybe I can but at a very basic level. Childhood, you know...

A Sofőr - The Driver

Mégis nekikezdtem megépíteni a magam kis sofőr figuráját, ha már van itthon Milliput (yellow-grey), és már kezd a szürke rúdon sárgás külső izé keletkezni (fórumokon utánanézve ez csak a levegő miatt van, nem kell tőle félni, de érdemes levágni), legalább elfogy. Szaloncukortartó drótból megformáztam a pózt (a méretek/arányok tekintetében a motoros figurát vettem alapul), majd egy szerintem vékony, ám utólag kiderült, hogy vastag Milliput réteget tettem rá "alapnak". Aztán ebből jócskán lefaragtam, módosítottam a "túl vállasra" sikerült jobb kar állását, és életemben először figurát formáztam! A két láb egész jól sikerült, bár még most tanulgatom, hogyan is kell gyűrődéseket készíteni (a kisebbek nem tetszenek), hogyan kell használni a célszerszámokat, és egyáltalán, ez a sokak által lefikázott Milliput hogyan működik, mikor, mennyire formázható, ésatöbbi, ésatöbbi. Biztos, hogy nem ez az első és egyben utolsó próbálkozás a sofőr végleges változatáig, de valami gyermekkori örömforrást szabadít fel bennem ez a "gyurmázás". Miért is nem próbáltam eddig?

Finally I started to sculpt the driver - exciting and challenging job as I've never sculpted anything before. I have to practice a lot, as I don't know the sculpting tools, don't know the Milliput's "behaviour", etc. But I like it a lot, my inner child enjoys playing this figure-buildong thing! First I made the base from wire, adjusting to its planned position (leaning to the left, talking to the Feldgendarme).

First layer of Milliput. I thought it to be thin but it turned out to be too thick - so I cut a lot from that before continuing the "work". I used old Tamiya boots...


First folds of my life :) I'm quite pleased with them as they help me to get used to this putty-thing. The left leg has some unnatural shaped knee but I don't mind because it is sure: this won't be the last try before I'll be ready with my driver.

Do you see what I see?

I'll buy this kit soon. No need for scratching the driver, only slight changes in pose...

Thinking further

A szekrény mélyéről előbányásztam a BMW R75-öst, és néhány régi fotót is feltöltöttem, így nézett ki alapozva (Tamiya 1972-es gyártmány, Eduard fotomaratással és némi házi barkácsolással feljavítva). Előbányásztam a motoros tábori csendőrt is, levágtam az öntőcsonkokról és összeragasztottam - egész jól passzol a motorra, bár a lába nem ér le a talajig, de ezt majd orvosolom a talaj "emelésével". A beállítás pedig első ötlet gyanánt valami ilyesmi lenne majd, egy ház sarka, egy havas útkanyarulat, mindent jobban tudó csendőrök és párbeszéd a sofőrrel - hátul a ponyva alatt esetleg didergő katonák, az út szélén esetleg leszegett fejjel ballagó további katonákkal. Még alakulóban, de legalább már volt valami kiindulópont...

I uploaded some old pictures of the BMW R75 - these were taken after priming. Now it has shiny grey coat and waiting for weathering, and ready. Also started the fieldgendarme figure and it fit the BMW surprisingly well - only the leg is short a bit but it could be cured by modifying the floor.




And a very first try of the scene, snowy road, house corner (the box), gendarmes, fence, trees, soldiers in the back of the truck, soldiers on the roadside, walking in greatcoat... not a big idea but I must start somewhere and adjust it later...

Little time - big problems

Ma volt egy kis időm ismét leülni a makettekhez. Sajnos annyi nem, hogy a Stuart festését megoldjam (előpakolni a kompresszort, pisztolyt, letakarni a monitort, nyomtatót, asztal környékét, festeni, pisztolyt pucolni, majd mindent elpakolni) így némi rezet még felragasztottam a Gaz-ra, és elkezdtem a kutatást a sofőr után. Sajnos az új év anyagilag szűkösebb lesz, mint az előző, így most nem is gondolok arra, hogy új figurákat vegyek. Azt hiszem, itt az ideje, hogy részben, vagy egészben figurát gyártsak. Már csak azért is, mert csak a feje fog látszani, az meg úgyis Legend, vagy Hornet gyártmány lesz. A többi rész hibáit jótékonyan rejti majd a fülke homálya. Egy régi, ismeretlen gyártótól származó motoros figurát próbáltam az ülésre, sajnos túl nagy a terpesz és túl magas a figura, de próbálkozásnak nem volt rossz. Később mészárszéket rendeztem régi figurákon, hogy legyen néhány kar és csizma, meg torzó, amiből majd kiindulhatok. Sajnos már nem ma. Viszont a diorámával kapcsolatban azon túl, hogy téli jelenet lesz, még nem sokkal jutottam előrébb. Alighanem felhasználom majd a régebben félkész állapotig legyártott Tamiya BMW R75-öst, amihez van egy téli Legend motoros Fieldgendarme figura.

Unfortunately I didn't have enough time to paint the Stuart as I originally planned (it's a time-robber to pack the compressor, the airbrush, cover everything around my desk, to paint, to clean the airbrush, to pack away - and my wife is allergic to the paints so I have the chance when she is not at home). No problem, I continued the Gaz with gluing some more PE on it.



Also started the hunt for the driver. First try is an unknown motorcycle rider figure. Too high and somehow does not fit the cabin the way I would like it to do. Well, at least I tried.
And the slaughterhouse I did on the desk. Old figures parts to be the new hope and parts of the planned schratch-build driver. I've never done any figure before (I even had problems with painting the skin...) so this is the best occassion to try myself. Any mistake will be hidden by the cabin :)
Regarding the diorama... I'm still thinking and looking for an exciting idea. With little success so far. One thing seems to be sure: it will be a winter setting, snow and mud and dry trees. But that's all. Uhm... quite stupid, eh?