Dátha

Na úgy jártam, hogy a hétvégi disznóvágás nem sokat javított a pénteken kezdődő torokfájós-náthás helyzetemen, sőt vasárnapra rendesen lázas lettem, így ma itthon maradtam. Mivel fáj mindenem, makettezés nincs, de a remény, hogy a hét második felében talán már lesz, azért kecsegtető. És most vissza az ágyba, forró teával és könyvvel, izzadni, izzadni és halkan jajgatni.

Közben bohóckodtam kicsit a blog fejlécével, valamivel jobb, mint eddig, de még nem a végleges, ráadásul hiperprofesszionális dizájnerem ajánlata sem érkezett még meg, mert ő dolgozik, én meg nem. És a doki kiírt egész hétre, ami nem is baj, mert még mindig nem ment le a lázam.