2010. február 11., csütörtök

A Sofőr - The Driver

Mégis nekikezdtem megépíteni a magam kis sofőr figuráját, ha már van itthon Milliput (yellow-grey), és már kezd a szürke rúdon sárgás külső izé keletkezni (fórumokon utánanézve ez csak a levegő miatt van, nem kell tőle félni, de érdemes levágni), legalább elfogy. Szaloncukortartó drótból megformáztam a pózt (a méretek/arányok tekintetében a motoros figurát vettem alapul), majd egy szerintem vékony, ám utólag kiderült, hogy vastag Milliput réteget tettem rá "alapnak". Aztán ebből jócskán lefaragtam, módosítottam a "túl vállasra" sikerült jobb kar állását, és életemben először figurát formáztam! A két láb egész jól sikerült, bár még most tanulgatom, hogyan is kell gyűrődéseket készíteni (a kisebbek nem tetszenek), hogyan kell használni a célszerszámokat, és egyáltalán, ez a sokak által lefikázott Milliput hogyan működik, mikor, mennyire formázható, ésatöbbi, ésatöbbi. Biztos, hogy nem ez az első és egyben utolsó próbálkozás a sofőr végleges változatáig, de valami gyermekkori örömforrást szabadít fel bennem ez a "gyurmázás". Miért is nem próbáltam eddig?

Finally I started to sculpt the driver - exciting and challenging job as I've never sculpted anything before. I have to practice a lot, as I don't know the sculpting tools, don't know the Milliput's "behaviour", etc. But I like it a lot, my inner child enjoys playing this figure-buildong thing! First I made the base from wire, adjusting to its planned position (leaning to the left, talking to the Feldgendarme).

First layer of Milliput. I thought it to be thin but it turned out to be too thick - so I cut a lot from that before continuing the "work". I used old Tamiya boots...


First folds of my life :) I'm quite pleased with them as they help me to get used to this putty-thing. The left leg has some unnatural shaped knee but I don't mind because it is sure: this won't be the last try before I'll be ready with my driver.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése